Szsz nne
Varr Dniel verse
Fnt a Maszat-hegy legtetejn, ahol rik a Bajuszos Pszmte, s ahol sose voltunk mg, te meg n, ott l a teraszn Szsz nne. Ott l a teraszn vnkora tavaszn, nha kijul a kszvnye.
Ott l dudorszva egy sdi hokedlin, szimatol krltte az szvre, hogyhogy sohasem tetszik berekedni a nagy dudolsban, Szsz nne? Hogyhogy a kszvny, hogyhogy az szvr nem szegi kedvt, Szsz nne?
Ht, tudjtok, ez gy van, gyerekek, nlam csupa szsz az asztal, a kerevet, csupa szsz a tv, csupa szsz a telefon, szsz van a padln, csempn, plafonon, szsz van a hokedlin, szsz van a nokedlin, szsz van a hajamon, a flemen, a szszmn, szvr, kszvny, semmi se bst, nem szegi semmi se kedvem, ksznm.
Futnak a Takartk a teraszhoz, sipitoznak mris: “Szsz nne, Csupa szsz a fggny, csupa szsz az abrosz, nem lesz ennek rossz vge? Csupa szsz a nyugdj, csupa szsz a TAJ-szm, szsz van a porcica kunkori bajszn, szsztelentsnk, portalantsunk, fltakartsunk, Szsz nne?”
Fnt a Maszat-hegy legtetejn, ahol rik a Bajuszos Pszmte, s ahol sose voltunk mg, te meg n, dudorszik a teraszon Szsz nne: “Szsztelents, portalants, fltakarts? Ksz, mg ne.”
IMA A GYERMEKEKRT
Fk, csillagok, llatok s kvek, szeresstek a gyermekeimet. Ha messze voltak tõlem, azalatt eddig is rtok bztam sorsukat. nhozzm mindig csak jk voltatok, szeresstek õket, ha meghalok. Tl, tavasz, nyr, õsz, folyk, ligetek, szeresstek a gyermekeimet. Te, homokos, kves, aszfaltos t, vezesd okosan a lnyt, a fit. Kinld õket gymlccsel, almafa, Cskold helyettem, szl, az arcukat, fû, kõ, lgy prna a fejk alatt. tantsd õket csillagos jszaka. Tantsd, melengesd te is, drga nap, csempszd zsebkbe titkos aranyad. S ti mind, lõ s holt anyagok, tantstok õket, felhõk, sasok, vad villmok, j hangyk, kis csigk, vigyzz rejuk, hatalmas vilg. Az ember gonosz, benne nem bzom. De tûz, vz, g, s fld igaz rokonom. Igaz rokon, hozztok fordulok, tûz, vz, g s fld leszek, ha meghalok; tûz, vz, g s fld s minden istenek: szeresstek, akiket szeretek! /Szab Lrinc/ |